Öntözési technológiák    Öntözőrendszer katalógusok    Használati útmutatók    szivattyú katalógus
Oldaltérkép                                                                                                                                                                                                   Google  Öntözőrendszer működése    HUNTER öntözés    Csepegtető öntözés    Mikro öntözés
 

Mikroöntözés


Csepegtetőelemes mikroöntözés


        A mikroöntözésben a csepegtető módszerek terjedtek el legjobban, ahol a szárnyvezetékbe beépített vagy beszúrható csepegtetőelemek adják ki a vizet. A szivárogtatócsövek ehhez képest úgy foghatók fel, mintha a csepegetők nagyon sűrűn helyezkednének el.

       
    A mikroszórófejes öntözés – hasonlóan a szántóföldi hordozható berendezésekhez – a csepegtetve nedvesített talajfelszínhez képest nagyobb átmérőjű területet öntöz be, és egyes esetekben az átfedések intenzitást szabályozó, illetve egyenletességet befolyásoló hatását is figyelembe kell venni.

mikro_porlasztómikro_öntözés

            A mikroöntözés bármelyik technikai változatának eredményes használata két körülménytől függ:

  • Minden egyes elem vízkibocsátása legyen azonos, egymáshoz viszonyítva egyenletes és lehetőleg független az öntözőrendszer nyomás- és hőmérséklet-változásaitól.
  • Legyen biztosítható az elemek eltömődésmentes üzemeltetése, és ez az állapot az élettartam során se változzon lényegesen.

        Azt a tulajdonságot, hogy a mikroöntöző elemek által kibocsátott térfogatáram menynyire ingadozik a nyomásváltozások miatt, nyomásérzékenységnek nevezzük. Azt a tulajdonságot, amely a gyártási egyöntetűséget jellemzi, gyártási szórástényezőnek vagy méretszabatosságnak nevezzük.

        A mikroöntözés céljaira kifejlesztett vízadagoló elemek, a csepegtetők és a különböző vízsugaras vagy porlasztóelemek térfogatárama általában alacsony értékű, ezért sikeresen alkalmazhatók rosszabb vízgazdálkodási körülmények között is. Így agyagtalajokon, lejtőkön kisebb az eróziós veszély, az adagolás intenzitása alatta marad a talajok vízbefogadó képességének. A hagyományos esőztető öntözéseknél ez fordítva van: viszonylag rövid üzemidő után a szórófej tócsásodást okoz a talaj felületén, ami elfolyásokhoz vezet és elzárja a levegőt a gyökerektől.

        A csepegtetőöntözéssel kiadagolt víz jellegzetes, hagyma formájú talajtérfogatot nedvesít be. Azonos térfogatáramnál ennek a nedvesített térfogatnak az átmérője vályogtalajon kb. kétszer, agyagtalajon kb. háromszor nagyobb, mint ami a homoktalajon képződik.

            Az egyes csepegtetőelem-gyártmányok névleges térfogatárama is a talajtípusokhoz igazodik. Ennek megfelelően a nehéz agyagtalajokon, ahol a víz beszivárgási képessége kicsi, 1,8–2,3 l a célszerű óránkénti vízadagolás. Közepes vízelnyelési tulajdonságú vályogtalajokon 3,7–4,5 l, laza homoktalajokon 7,5–9 l óránkénti vízadagolású csepegtetőelemeket kell választani.

       





oldal tetejére                                                                               főoldal